Blog

T, mint…

Oktatási környezetben, ha szavakat kell mondanunk T betűvel, bizonyára az elsők között jut eszünkbe a tudás és tanulás, de a T betű önmagában is számos jelentést hordoz: formáját tekintve a közlekedésben lehet egy zsákutca, de akár a tanuló autó jele, a vallásban ilyen formát ölt a Tau kereszt, a fizikában a T az idő jele, és mértékegyeségként egy nehéz súly, a tonna szimbóluma. Utóbbi példa hangsúlyosabbá tételéhez kolléganőnk kiegészítő információként elmondta nekünk, hogy Auschwitzban, a haláltábor felszámolásakor több, mint 7 tonna emberi hajat találtak. Mennyire könnyű szőrzetről beszélünk, mégis mekkora súlya tud lenni, ismerve a mögöttes tartalmat, amit magában rejt ez a tömeg…

Katalin témája a TUDATOSSÁG volt, és azért tartotta fontosnak, hogy erről munkakörnyezetben beszéljünk, mert növekvő szervezetként, bővülő csapatként egyre több feladatra, egyre több irányba és még több emberre kell figyelnünk. Elmondása szerint sokszor ösztönösen, jószándékkal, a tenni akarás vágyával ugrunk bele feladatokba úgy, hogy közben nem mérjük fel annak részleteit, erőforrás igényét, következményeit, ezért engedjük, hogy a körülmények sodrásába kerüljünk és azok határozzák meg cselekedeteinket és rácsodálkozunk, ha végül nem is lesz sikere a vállalt munkának.

Ezzel ellentétben, ha tudatosabbak lennénk, akkor az automata cselekvés helyett tudatosan választanánk reakciót, technikát, amely az adott körülmények között a legjobb megoldáshoz vezethetne. Bármennyire is jól esik sokszor ösztönösen cselekedni, megfigyelhetjük, hogy a legtöbb problémánkat pont az ösztönös viselkedésünk okozza.

Véleménye szerint, a munkánkban kiemelten figyelnünk kell arra, hogy az ösztönösséget háttérbe szorítsuk és összpontosítsunk a tudatos munkaszervezésre, amely segít optimalizálni a munkafolyamatokat, hatékonyabbá teszi a munkavégzést, minimalizálja az időveszteséget, segít az alkalmazottaknak az összpontosításban, mindezek pedig sikerélményt eredményeznek és csökkentik a munkával járó stressz mértékét.

A SZÉK-beszéd nyitott kérdéseként végül mindannyian válaszoltunk arra, hogy milyen feladatunkban szeretnénk nagyobb tudatosságot belevinni ebben az évben és az kinek miért fontos ez. Volt, aki az idejével szeretne tudatosabban gazdálkodni, volt, aki a feladatok priorizálására, az előre tervezésre vagy éppen a nemet mondásra szentelne nagyobb figyelmet, mások a személyes kapcsolatokra, de beszéltünk arról is, miként lehetne nagyobb feladatokat részekre bontani, hogy azokkal könnyebben boldoguljunk.