A 2026. április 19–24. között megrendezett XXX. Edutus Nemzetközi Hét az eddigi legnagyobb ilyen esemény volt, több mint 200 résztvevővel 20 országból. A Székelyföldi Edutus képviseletében öten vettünk részt rajta, szinte ugyanazzal a csapattal, mint 2025 októberében. A delegációt Benedek Katalin és Veres Hanga Katalin kísérő tanárok, valamint Asztalos Ágota, Balázs Hajnalka és jómagam, Feketics Szilárd alkottuk.
A program vasárnap Budapesten, a megnyitó ünnepséggel indult, ahol a résztvevők rövid bemutatók során ismertették országukat, egyetemüket és lehetőségük volt röviden beszélni magukról is. Az est közös vacsorával zárult, ami jó alkalmat teremtett az első kapcsolatok kialakítására.
Hétfőn Tatabányára utaztunk, ahol ünnepélyes megnyitón vettünk részt az Edutus campuson. Külön élményt jelentett, hogy bár évek óta az intézmény hallgatói vagyunk, most láthattuk először a főépületet. A megnyitó után közösen hársfát ültettünk a nemzetközi összetartás jelképeként, majd ebéd és egy rövid szabadprogram következett amely alatt létrehoztunk egy közös Instagram-csoportot a kapcsolattartás megkönnyítésére. Délután megkezdődtek a kurzusok, ezt követően Tatára látogattunk, ahol az Esterházy-kastélyt tekintettük meg.
Kedden egész napos oktatás zajlott, egy rövid ebédszünettel, az estét pedig mindenki szabadon tölthette, jellemzően városnézéssel és ismerkedéssel.
A hét csúcspontja a szerdai nap volt amikor hajóval utaztunk Visegrádra, ahol középkori fogadtatásban részesültünk (középkori ruházatba öltözött zenészek vártak középkori dallamokat játszva), majd a várból nyíló kilátást élvezhettük. Ezt követően egy látványos lovagi tornát néztünk meg, amelyen később mi magunk is kipróbálhattuk a különböző ügyességi feladatokat egymással versenyezve. A programot közös középkori hangulatú ebéd zárta, majd hajóval tértünk vissza Budapestre.
Csütörtökön délelőtt óráink voltak, majd csoportokra osztva megtekintettük a Parlament épületét belülről is. Pénteken már csak a vizsgák szerepeltek a programban, amelyek minden résztvevő számára sikeresen zárultak. Bár a szakmai rész is fontos volt, a hét igazi értékét a nemzetközi kapcsolatok építése, a közös élmények és a kulturális tapasztalatcsere adta.
A hivatalos programokon túl a szabadidő nagy része is közös élményekkel telt: ki-ki érdeklődésének megfelelően várost nézett, programokra járt, vagy egyszerűen társaságban töltötte az estét. A hét intenzitását jól mutatja, hogy mindössze 18 órát aludtam, igyekeztem minden pillanatot kihasználni.
Szombaton már csak az elköszönés és a hazautazás maradt. Összességében nagy lehetőségnek tartom, hogy egymás után másodszor is részt vehettünk ezen az eseményen, és bízom benne, hogy a jövőben is lesz alkalmunk visszatérni.