Kulcsszavak: Advent, pozitív viselkedés, magatartásváltozás, közösség, értékek, csapatmunka, empátia, munkaközösség, értékleltár, megélés, gyarapodás.
Öt évvel ezelőtt, hoztam egy döntést: optimista leszek és mindenben a jót és a pozítivat fogom látni és keresni. Igyekszem a jelenben, a mában megtalálni a szépet és az eleget. Megpróbálok folyamatosan nem kritizálni és a dolgoknak nem az árnyoldalát látni. Ezt mondani könnyű, de a hétköznapokban ezt így megélni nem az. Vissza-vissza esek, de amikor feleszmélek, hogy épp saját magamnak mondok ellent, akkor összekapom magam és igyekszem magamnak és környezetemnek egy pozitív gondolkodást és rendszert felépíteni.
Ezt úgy nevezik a szakirodalomban, hogy magatartásváltozás. Ha tiszteletteljesen viszonyulunk egymáshoz, az bizalmat épít, jobb lesz az együttműködésünk, ha pedig interakcióinkban mindig valami ki nem mondott latens érdek van, az egy idő után elhal, mert az az érzés, amit mindeközben érzel, az elveszi a kedvedet.
Közösségben élünk, közösségben dolgozunk, szórakozunk és ilyen alakzatban vagyunk szomszédok és osztálytársak. Csapatban élni az életünket és megvalósítani álmainkat sokszor úgy érezzük, hogy egyedül könnyebb lenne, az csak egyéni, az én értékem, az én érdemem és annak az előnyein én nem szeretnék osztozni.
Ez egy tévedés, mert az eredmény, az érték, az érzés csak akkor valósul meg, ha ennek érdekében valakivel, sőt valakikkel interakcióba kerülünk. Kell látnunk éreznünk, érintenünk, hallanunk a társaink reflexeit a mi a cselekedeteinkre.
Igy leszünk értékesek egymásnak és saját magunknak is.
Több mint 25 éve a SZÉK-en dolgozva, megélem ezt az ajándékot, hogy egy közösség vagyunk, akik sokszor egyet nem értve, sokszor hangoskodva, sokszor halogatva, hogy tudunk egymásra hangolódva közös értékek mentén gondolkodni, közös projekteket megvalósítani, sok-sok diákot lelkesíteni.
Igyekszünk a lehető legtöbbet adni magunkból, hogy ez a diákok, partnerek, oktatók számára pozitív muníciót adjon hosszú távra. Viszont ezt csak úgy lehet, ha a mi csapatunk érzelmi tartálya tele van, ha tudunk közös értékek mentén egymás számára is támasz lenni.
December 4-én munkahelyi értékleltár workshopot tartottunk a SZÉK-en, Ilyés Krisztina tréner vezetésével, hogy együtt elmélkedve, egymásra hangolódva, mit is tudunk jelenteni egymás, az intézmény és az ügyfeleink számára. Ezen a napon lelassultunk, megálltunk közel 3 órára, hogy a lelkünk utolérjen és pozitív energiát adjunk egymásnak. Egyik kollegánk megállapítása szerint, egy igazán jó és eredményes csapatot úgy lehet alakítani, hogy ha a munkaközösségek elmélyülnek és hangolódnak az egyes feladatokra, így sokkal jobb az eredmény és munkavégzés élménye.
Megállapításra került, hogy melyek azok az értékek, amelyek fontosak számunkra, amelyet nemcsak megélünk, hanem sugárzunk is. A tanulási folyamatok egyik legmeghatározóbb eszköze a megfigyelés, ezért meghatározó, hogy egy fejlesztő közösség függetlenül annak szintjétől, hogy nevelje és alakítsa az oda tartozó munkatárs, oktató kolléga és diák magatartását, hozzáállását.
Igen, meg kell állni, hogy a lelked utolérjen, hogy észrevedd a ma szépségét, és azt, hogy az élet apró örömei, azok az igazán nagyok.
A SZÉK csapata értékleltárt készített, hogy milyen elvek mentén szeretne a következő időszakban együtt dolgozni és gyarapodni. Erről folyamatosan fogunk tájékoztatni benneteket.
A 27 év során sokat dolgoztunk és harcoltunk, hogy elismerjenek és elfogadjanak, fiatal intézményként ez volt a sorsunk.
Most az a feladatunk, hogy példát mutassunk, azzal, ahogyan élünk, ahogyan kommunikálunk és ahogyan bizonyos helyzetekben viselkedünk.
A 2026-os évet a SZÉK értékek csiszolására szeretnénk fordítani, amelyben nem az eredmény, hanem az út, a folyamat sokkal fontosabb.
Ehhez viszont kellett ez a decemberi megállás és megélés.
Nagy hála van bennem, hogy részese lehettem.
Ezt az áldást kaptam az Adventi időszaktól.
Kívánom nektek is, hogy hasonlót megélhessétek.
Ilyés Ferenc
igazgató