A szakdolgozat, államvizsga dolgozat vagy disszertáció egy egyetemi oktatási ciklus utolsó nagy feladata. Hogyan válasszunk témát, témavezetőt, hogyan haladjunk hatékonyan a dolgozatírással, mind-mind olyan kérdés, ami felvetődik a végzős hallgatók fejében.
A legtöbb egyetemen tantárgyakat, témaköröket tanítanak, egyre jobban felszeletelve a „tudomány jelenlegi” állását. Tételek, képletek, felsorolások, meghatározások, modellek mind a képzés részét alkotják, aszerint, hogy épp mérnöki, társadalmi, humán, orvosi vagy más pályára készülsz. Igazából a szakmai gyakorlat (ahol komolyan veszik és legalább 8-1O hetes tömb), illetve a szakdolgozat írás az a két nagy feladat, amelyek segítik a diákot, a jövőbeli szakembert „fejben összerakni” az addig tanult altémákat, elméleteket egy egységes szakmai tudásba.
Utolsó éven a nagy izgalom, hogy miről írjak dolgozatot? Van diák, aki kedvenc tantárgyából indul ki. Mások kedvenc tanáruktól várnak javaslatokat. Megint mások már próbálják összehangolni a szakmai gyakorlattal és a megcélzott munkahely, iparág felé sodródnak a témaválasztással.
Mit javaslunk szakdolgozat írás előtt állóknak? Sok egyéni változó van: nappali vagy levelező munkarendben tanulsz, dolgozol vagy „csak” tanulsz, van-e családod vagy független vagy. De azért próbálunk összeírni néhány általános javaslatot, amely a legtöbb diáknál bevált.
Témaválasztás 4 „OTÍ-je” (Olyan Témáról Írj) vagy alapszabálya:
- érdeklődés: olyan témáról írj, kutass, amiről lelkesen tudsz beszélni a haveroknak péntek este is, amíg be nem zár a kedvenc szórakozóhelyetek (feltéve, ha ők nem unják meg hamarabb és nem borítják rád a ketchupot ☺)
- elméleti anyag: olyan témáról írj, amiről találsz elég és minőségi elméleti anyagot: szakkönyvet, tudományos cikket, stb.
- gyakorlati információ: olyan témáról írj, amiről találsz elég és minőség gyakorlati információt: vállalati jegyzőkönyveket, anyagokat, piaci- és terep adatokat, statisztikákat, mérési-, kutatási eredményeket stb.
- szakmai támogatás: és olyan témáról írj, amiben a témavezető tanárod is jártas és segítségedre tud lenni.
Hogyan történjen? A szakdolgozat írásának folyamata:
- információ gyűjtő periódus: nem túl részletekbe menően érdeklődj több alterületről, lehetőleg előző tanévben! Nézd át az előző évek sikeres dolgozatait! Nézd át a lehetséges témavezetők és azok szakterületeinek a listáját!
- inkubációs periódus: egy nyarat „hagyd pihenni az infókat”! A tudatalattinak is idő kell amíg megemészti és kezdi „összekötni”.
- kreatív ötletelés: akár egyéni, akár diáktársakkal.
- alaposan olvasd át az egyetemed, szakod dolgozatírási útmutatóját! Ami igaz az Óbudai Egyetemen, nem biztos, hogy pont úgy működik az Edutuson vagy MATE-n. Itt általában pontosan választ adnak a diákok kedvenc kérdéseire: hány oldal kell legyen a szakdolgozat, hogyan kell helyesen hivatkozni, milyen betűtípussal kell írni, milyen képeket szabad betenni stb.? Megsúgjuk (de szakonként, egyetemenként változhat), hogy a legtöbb helyen a Times New Roman vagy Arial 12-es az ideális és másfeles sorköz. De már cím, alcím esetén változhat. És ez még csak a kezdet.
- kövesd az egyetemed határidős programját: témaleadás, témavezető tanár választás, részhatáridők, digitálisan kész, nyomtatott – bekötött szakdolgozat. Írd be a saját határidőnaplódba is!
- puhatolózz, majd konkrétan egyeztess lehetséges témavezetőkkel, milyen területeken tudnak hathatósan segíteni!
- fogalmazd vagy fogalmazzátok meg a témát! A végső cím még változhat a munka során, de a témához közeli legyen.
- készíts egy vázlatot (hasonló, mint egy könyv tartalomjegyzéke): főbb fejezetek, alfejezetek, akár oldalszám javaslattal! Előfordult, hogy egy fejezetet írtak meg a hatból és már „elfogyott” az előírt oldalszámok 70%-a.
- tartsd be szigorúan a plágiumszabályokat: az útmutató szerinti forrásidézés (lábjegyzék vagy szövegtestben – szakonként változhat), saját és felhasznált forrás aránya stb. Javasolt, hogy amikor idézel, ott helyben készítsd el a forrás formai dolgait, mert később visszakeresni, hogy pont melyik könyv, melyik oldaláról van, sokkal több energiát vesz fel.
- megfelelő időbeosztás: ellentétben pl. testedzéssel (ahol inkább javasolnak heti 3-4 alkalmat 4O-9O perccel), itt inkább működik a heti egy vagy két alkalom 3-4 órás egybefüggő dolgozatírás. Idő kell az agynak, amíg ráhangolódik a témára, de egyáltalán amíg a könyveket a megfelelő oldalra lapozod, amíg a gépeden a mappákból előbányászod a dokumentumokat stb.
- időszakosan, főleg határidők előtt egyeztess a témavezetőddel, de lehetőleg ne előző este 23 órakor, hanem előtte 7-1O nappal! Legtöbbször nem te vagy az egyetlen diákja.
- add oda a dolgozatodat egy „független külső szemnek” is! Egy idő után annyira „megszokott lesz a szemnek, a többszöri átgörgetés után, hogy ötödszörre is átugrasz ugyanazon a banális hibán.
- hagyj időt a végén nagy javításra!
- a dolgozatírás maraton, nem sprint. A kitartás, a konzekvens munka hatékonyabb, mint a rohammunka.
Ezeket a javaslatokat folyamatokat követve a szakdolgozatírás nem lesz akkora teher, hanem egy szakmai érési folyamat részévé válik. Ez idő alatt, akár olyan ötleteid, megoldásaid lehetnek, amelyek később egy munkahelyet vagy egy sikeres vállalkozást eredményeznek.
dr. Székely Szilárd
További források lehetnek:
Tomcsányi Pál – Általános kutatásmódszertan
Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot?
Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
dr. Voit Pál: A szakdolgozat készítés módszertana
