Október 10–11-én Székelyudvarhely adott otthont a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) 34. Vándorgyűlésének, amelynek központi témája a gazdasági gondolkodás megújulása és a vállalati világ aktuális kihívásai voltak. A kétnapos rendezvényre Erdély számos városából érkeztek szakemberek, oktatók és vállalkozók, köztük a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) képviselői is.
A SZÉK Gazdasági és Karrierfejlesztési Intézete, az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ), valamint az RMKT Székelyudvarhely közösen végzett kutatást az erdélyi magyar közgazdászok vállalati elhelyezkedéséről és a munkáltatók elégedettségéről.
A kutatás szakmai irányítója Veres Hanga Katalin, intézetvezető volt, aki a „Közgazdászok vállalati alkalmazásban” című előadásával indította a Vándorgyűlés oktatási szekcióját.
Mit mutat a kutatás?
Az online felmérésből kirajzolódott, hogy a közgazdász-végzettségű munkatársak iránti igény fokozatosan növekszik, ugyanakkor a vállalkozások elvárásai jelentősen változtak az elmúlt években.
A közgazdászt nem alkalmazó cégek többnyire mikrovállalkozások, amelyek költséghatékonysági okokból külsős szakértőkkel (például könyvelőkkel) dolgoznak.
Ugyanakkor minden negyedik cég a jövőben tervez közgazdászt felvenni – főként pénzügyi, kontrolling és adat-elemző feladatokra.
A közgazdászt alkalmazó vállalkozások nagyobb méretűek, magasabb forgalmúak és gyakran országos vagy nemzetközi piacra dolgoznak. A legértékesebbnek tartott kompetenciák: az önálló munkavégzés, a digitális jártasság és a problémamegoldó gondolkodás.
A frissen végzett diplomások elméleti tudásuk és digitális készségeik révén ígéretesek, de a munkaadók szerint átlagosan tíz hónap betanulási idő szükséges, mire teljes értékű munkatársakká válnak.
A legnagyobb fejlesztendő területek: gyakorlati pénzügyi ismeretek, stratégiai gondolkodás és csapatmunka.
A tapasztalt közgazdászok esetében a szakmai múlt és a gyakorlat döntőbb, mint az egyetemi háttér. A vállalkozások igényelnék a továbbképzéseket pénzügyi elemzés, mesterséges intelligencia és vezetői készségek terén.
Generációs különbségek is érzékelhetők: míg a Baby Boom- és X-generáció stabil és lojális, az Y- és Z-generáció tagjai nyitottabbak, de kevésbé kitartók – ami újfajta vezetői szemléletet igényel.
Egyetem és vállalkozás kéz a kézben
A kutatás szerint a cégek fele már kapcsolatban áll valamely oktatási intézménnyel, de ezek többsége informális. A válaszadók szerint a leghatékonyabb együttműködés szervezett formában, vállalkozói szövetségeken keresztül valósulhatna meg.
A személyes bizalom továbbra is kulcstényező az erdélyi üzleti környezetben.
Szakmai párbeszéd a szekcióban
A beszélgetést Dr. Ilyés Ferenc, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ programigazgatója moderálta, aki kiemelte: a közgazdászképzés nemcsak a gazdasági ismeretek átadásáról szól, hanem a döntéshozatalra és a felelősségvállalásra való felkészítésről is. A cél, hogy az erdélyi fiatalok itthon találjanak szakmai perspektívát, és képesek legyenek helyi vállalkozásokban értéket teremteni.
A panelbeszélgetésben több felsőoktatási és vállalati szereplő is megosztotta tapasztalatait:
Dr. Lázár Ede, a Sapientia EMTE docense és szenátusi elnöke szerint az egyetemeknek ma már nem csupán követniük, hanem előre jelezniük kell a munkaerőpiaci trendeket. Úgy fogalmazott: „A hallgatóinknak olyan tudást kell adnunk, ami a következő tíz év munkahelyein is érvényes marad.”
Dr. Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás és a vállalatok közötti együttműködés nem formális partnerségeken múlik, hanem azon, hogy a cégek valós, mérhető visszajelzést adjanak az oktatásnak. „Arra is fel kell készülnünk, ami még nem látható előre” – tette hozzá.
Dr. Veres Edit, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa rámutatott, hogy a kis- és középvállalkozások részéről egyre nagyobb az igény a gyakorlati tapasztalattal rendelkező fiatalokra. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a munkaadók és az egyetemek között kölcsönös bizalom és együttműködési szándék alakuljon ki.
Hajdó Csaba, az ALT Technologies ügyvezető igazgatója a vállalati oldalról emelte ki: a közgazdászképzés az elmúlt években strukturáltabbá vált, ugyanakkor a siker kulcsa az, hogy önálló döntéshozatalra képes szakemberek kerüljenek ki az egyetemekről.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az oktatásnak és a vállalkozói szférának nem külön utakon, hanem egymást kiegészítve kell fejlődnie: az egyetemeknek nyitniuk kell a gyakorlati tudás felé, a cégeknek pedig nagyobb szerepet kell vállalniuk a hallgatók szakmai felkészítésében, mentorálásában és gyakornoki programok kialakításában.
Fotók: Szász Zsuzsi