Május 27-én délutáni órákban a harmadéves vidékfejlesztési agrármérnök hallgatók egy kisebb csoportja útnak indult Keszthely felé Lázár László tanár úr, Sorbán Ildikó, György Melinda és Benedek Katalin vezetésével, hogy részt vegyenek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusának egyik legszebb hagyományőrzős ünnepén, a Sárgulási ünnepségen.
A Sárgulás lényegében ballagás, nevét és szellemiségét az agrárium világából, a búza éréséből és a termés beéréséből meríti. Ahogy a gabona sárgulása az aratás közeledtét jelzi, úgy jelképezi ez az ünnep a végzős hallgatók tanulmányi útjának beérését is.
Első nap – Megérkezés a Georgikon világába
Reggelre érkeztünk meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusára, ahol már vártak bennünket. A hosszú út után különösen jólesett a figyelmes fogadtatás: a megterített asztal, a vendéglátók kedvessége és az a természetes nyitottság, amellyel a székelyföldi csoportot fogadták. Éreztük, hogy nemcsak látogatóként vagyunk jelen, hanem olyan hallgatókként, akiket szívesen látnak, és akiknek örömmel mutatják meg mindazt, amit a Georgikon jelent.
A szakmai program a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhelyen kezdődött, ahol gróf Festetics György munkásságával és a magyar mezőgazdasági oktatás örökségével ismerkedtünk meg. A régi major épületei között járva nemcsak tárgyakat és eszközöket láttunk, hanem azt is, hogy a tudás akkor válik igazán értékké, ha kapcsolódik a földhöz, az állatokhoz, a munkához és az emberhez.
Innen a Fenékpusztai Majorság felé vettük az irányt, amely a Festetics család egykori ménesbirtokához kapcsolódik. A helyszín csendes méltósággal idézte fel a lovas múltat, majd a Csillagvár következett Balatonszentgyörgyön, ahol a történelmi hangulat és a különleges épület egy másik korszakba vezetett bennünket. Itt fogyasztottuk el ízletes ebédünket is az Országh Gazda helyi termékeiből csemegézve.
A nap szakmai része Várvölgyön, a Farm54 családi gazdaságban folytatódott, ahol az Angus marha tenyésztésével, feldolgozásával és értékesítésével ismerkedtünk meg. Ez a program különösen közel állt hozzánk, mert a vidéki gazdaság kihívásai Székelyföldön sem ismeretlenek: a minőség, a munkaerő, az értékesítés, a piac bizonytalansága és a kitartás nálunk is mindennapi kérdés.
A nap végén, rövid pihenő után Dr. Szabó Péter egyetemi docens, tanszékvezető birtokára indultunk. Jelen volt Dr. Tóth Gergely, Keszthely polgármestere, Dr. Rózsa László campus-főigazgató, valamint Dr. Kondorosy Előd, a Természetvédelmi Biológia Tanszék egyetemi tanára, a Georgikon Campus doktori iskolájának vezetője is. Egy kis székelyudvarhelyi csapat számára különösen megtisztelő volt ez a figyelem és nyitottság.
Az estét szakmai borkóstoló zárta, ahol nemcsak a Georgikonhoz kapcsolódó borokat kóstolhattuk meg, hanem történeteket, tapasztalatokat és szakmai útravalót is kaptunk melléjük. Jóleső érzés volt látni, hogy Keszthelyen a vendégszeretet nemcsak az asztalnál, hanem a tudás átadásában is megmutatkozik.
Második nap – Szakmai programok, Balaton és fáklyás este
A másnapi szakmai program a Szendrey Júlia emlékháznál folytatódott, ahol Dr. Lukács Gábor, egyetemi docens, az Agrárgazdaságtani és Agrárpolitikai tanszék vezetője és felesége, Szanati Angéla mutatták be nagy szeretettel Szendrey Júlia életútját. Ez a megálló másfajta hangulatot hozott a napba: egy kis irodalmat, történelmet és emberi csendet, amely szépen kiegészítette az agrárszakmai programokat.
Innen a Georgikon tangazdaságába mentünk, ahol Zsittnyán Tamás operatív igazgató fogadott bennünket a marhatelepen. Az aszály kihívásairól, a gazdasági jövőképről és az állattartás gyakorlati kérdéseiről beszélgettünk. Jó volt látni, hogy itt a szakmai tudás nem elméletben marad, hanem ott van a mindennapi döntésekben, az állatok mellett, a gazdaság működésében és a jövőre való készülésben.
Pár lépéssel odébb, a tangazdaság lovardájában folytattuk a programot, ahol a ménesgazda szak világába nyertünk betekintést. Ott állva az állatok, az eszközök és a szakemberek között még inkább érezhető volt, hogy a gyakorlati oktatásnak külön ereje van. Vannak dolgok, amelyeket könyvből meg lehet tanulni, de igazán megérteni csak akkor lehet, ha az ember testközelből látja őket.
A sűrű szakmai program után rövid időre a Balaton vizét is sikerült megéreznünk. Nem hosszú pihenő volt ez, inkább egy gyors, felszabadult diákos pillanat, de éppen ezért maradt emlékezetes. A víz, a part hangulata és a következő program miatti sietség együtt adta meg azt a kis balatoni ízt, amely nélkül szegényebb lenne az út emléke.
Ezután már a campus klubjában szervezett korsóavatóra siettünk, amelyet a keszthelyi végzős hallgatókkal közösen élhettünk át. A hagyomány egyszerre volt ünnepélyes és fiatalos: a hallgatók átvették korsójukat, majd egy rövid koccintással kapcsolódtak be az ünnep közösségébe. Jó volt látni, hogyan tud egy régi egyetemi szokás ma is közösséget teremten
A korsóavatót követően népviseletben, énekszóval és népdalokkal indultunk a fáklyás felvonulásra Keszthely belvárosába. A fáklyák fénye, a város esti hangulata és a közös ének különleges keretet adott az estének. A felvonulás során megkoszorúztuk a Georgikon egykori méltóságainak emlékhelyeit, így a program egyszerre volt látványos, ünnepi és tiszteletteljes.
Az este a Balaton partján egy kis borozóban, a keszthelyi diákok társaságában folytatódott. Beszélgetések, közös nevetések és új ismeretségek születtek. Jó volt megtapasztalni, hogy bár távolról érkeztünk, mégsem voltunk idegenek: a közös diákélet, a szakma és a jókedv hamar hidat épített közöttünk.
Harmadik nap – A Sárgulás ünnepe
A harmadik nap különleges eseménye a végzős diákok sárgulása, vagyis ballagása volt. Az ünnepség alkalmával a tanszékek vezetői búcsúbeszédeket mondtak, majd a program lovas hintós felvonulással folytatódott a Festetics-kastély felé. Már maga a vonulás is ünnepi hangulatot adott a napnak, hiszen a végzős hallgatók búcsúja így nemcsak egy terem falai között, hanem Keszthely történelmi környezetében teljesedett ki.
A Festetics-kastélyhoz érkezve az ünnep még méltóbb keretet kapott. A kastély történelmi környezete, az ünneplő közösség és a végzős hallgatók jelenléte együtt adta meg a sárgulás rangját. A helyszínen több ünnepi köszöntő is elhangzott, köztük Festetics György herceg búcsúbeszéde, amely a végzősökhöz, a Georgikon hagyományához és az előttük álló új úthoz szólt.
Lázár László tanár úr, a székelyudvarhelyi vidékfejlesztési szak vezetője is köszöntötte a helyieket, a végzős hallgatókat és az egybegyűlteket. Szavai számunkra különösen közeliek voltak: értelemről, értékről, szakmai útról és közösségről szóltak. Jóleső érzés volt, hogy ezen az ünnepen a székelyudvarhelyi levelezős hallgatói közösség is méltó módon jelen lehetett.
Az esemény palotás tánccal zárult, amely szépen megadta az ünnepi rész lezárását. Ezt követően a kastély udvarán, Lázár László tanár úr jóvoltából, egy fagylalt mellett pihenhettünk meg, majd a program a Campus protokoll éttermében díszebéddel folytatódott.
Keszthely polgármesterének jóvoltából csapatunk egy ingyenes óriáskerekezésre is meghívást kapott, ahonnan megcsodálhattuk Keszthely városát és a Balaton környékét. Jó volt fentről is ránézni arra a városra, amely néhány nap alatt annyi szakmai, emberi és közösségi élményt adott nekünk.
Az este borkóstolóval és bállal folytatódott. A hangulat annyira jól sikerült, hogy a bálból már a hajnali órákban indultunk a buszhoz, és élményekkel tele vágtunk neki a hazafelé vezető útnak. A buszon való ébredés után megálltunk egy közös reggeli-ebédre, majd élménybeszámolót tartottunk: nemcsak azt mondtuk el, mi volt jó és emlékezetes, hanem javaslatokat is tettünk a jövő VAM-os hallgatói élmények érdekében.
Zárógondolat
Összegezve elmondható, hogy a keszthelyi Sárguláson való részvétel számunkra nemcsak ünnepi esemény volt, hanem szakmai, emberi és közösségi tapasztalat is. Láttuk, hogyan él tovább a Georgikon öröksége, miként kapcsolódik össze a múlt és a jelen, a hagyomány és az oktatás, a gazdaság és a közösség.
A Festetics-örökség, a Georgikon Campus szakmai világa, a tangazdaság gyakorlati tapasztalatai, a balatoni táj, a helyi vendéglátás és a sárgulási hagyomány együtt olyan élményt adtak, amely túlmutatott egy egyszerű tanulmányi kiránduláson. Jó volt megtapasztalni, hogy az agrárium, a vidékfejlesztés és a közösségépítés nem csupán tantárgyak vagy szakmai fogalmak, hanem élő valóságok, amelyeket emberek, közösségek és hagyományok visznek tovább.
Keszthelyen nemcsak tanultunk, hanem kapcsolódtunk is: egymáshoz, a helyiekhez, az egyetemi hagyományhoz és ahhoz a gondolathoz, hogy a vidék jövője azokban az emberekben él tovább, akik hajlandók megérteni, ápolni és továbbadni annak értékeit.
Ezúton, Albert Alfonz Pál Csíkszentdomokosi alpolgármester úrnak és a Csíkszendomokosi Közbirtokosságnak is köszönetet szeretnénk mondani, akik támogatták a hallgatókat, hogy részt vehessenek a Sárgulási ünnepségen.
Szász Örs Botond és Curcubet Illés Gabriel
MATE vidékfejlesztési agrármérnök képzés, III. év
